Jóga és Ájurvéda – A téli és a kora tavaszi napokra

A jóga és az ájurvéda egymással közeli rokonságban lévő, India védikus hagyományában gyökerező szellemi, vagy szent tudomány. Az ájurvéda a test és az elme védikus gyógyító tudománya. A jóga az önmegvalósítás védikus tudománya, mely a jól működő test és elme függvénye. Mindkét tudományág együtt fejlődött és mindig is együtt voltak használatosak. Ezért mindazok, akik érdeklődnek egyik iránt, hasznát láthatják a másik tanulmányozásának is.” írja dr. David Frawley: Jóga és ájurvéda című könyvének bevezetőjében.

Blogunkban arra vállalkozunk, hogy megismertessük veletek a legalapvetőbb alapelveket, fogalmakat, mindennapi tanácsokkal lássunk el benneteket az ájurvéda és a jóga szellemében. Jó olvasást kívánunk!

Alapfogalmak: Dósák

Az egész univerzum az energia, fény és anyag erőhármasából származik. A három erő a három központi elemen keresztül nyilvánul meg. Az energia és az élet a levegő vata elemen keresztül hat, mely természetében aktív, minden dolgot mozgásra serkent. A levegő (a szél) nem egyszerűen egy csak egy légköri erő, hanem mindenütt a természetben az űrön keresztül keletkező sokféle áramlatként és vonzerőként létezik. Az űr nem üres, hanem láthatatlan aktív energiákkal telített. Az idegerő is egyfajta szél a testben és a lelkierő is úgy terjed, mint a levegő lehelete. A fény és az értelem a világosságot adó tűz- pitta elemen keresztül működik. A fénynek sok formája van, a külső világbeli csillagrendszerektől, csillagoktól és bolygóktól kezdve egészen az érzékek fényéig és az elme látóképességéig. Az anyagot- különösen biológiai szinten – a víz- kapha uralja, mely állandóságról gondoskodik, és fenntartja a testszöveteket. A megtestesített élet vízben keletkezik és az is táplálja. Minden szinten vizes vagy kohéziós erők biztosítják azt, hogy a dolgok együtt maradjanak.

A kapha időszaka a téli napfordulótól a tavaszi napegyenlőség (december 21. – március 20.) napjáig tart. Télen a hosszú, sötét éjszakákat rövid nappalok követik. A Nap olyan alacsonyan jár az égen, hogy felemelkedése után hamar vissza is fordult, hogy átadja helyét a holdnak. Az éjjelek gyakran szikráznak ragyogó csillagok fényében, s ilyenkor az égbolt misztikus sugallatával varázslatot idéz. A tél közepére a természet teljesen visszahúzódott önmagába. Minden befelé törekszik, a föld mélye, középpontja felé. A tél az átváltozás időszaka; valaminek a ’végétől’ indulunk valaminek a ’kezdete’ felé. Az év végétől búcsúzva az új évbe érkezünk. Ez az időszak lehet a leginspirálóbb az elmélkedésre, gondolataink összerendezgetésére, a nyugalmas otthon megteremtésére. Ez nem igazán az aktívitás ideje. Engedjük, hogy érzelmeink nyugvópontra találjanak, és hagyjuk, hogy a természethez hasonlóan mi is elcsendesedjünk! Pihenjünk sokat, hogy energiáink megújulhassanak. Ez a földelés időszaka; gyökereink megerősítésének és testünk, lelkünk táplálásának időszaka. Ahogy a tél vége felé jár tisztán észlelhetővé válik a nappalok hosszabbodása. A Nap visszatért a Föld északi féltekéjére, és lassan az első virágok is kidugják fejecskéjüket! A hóvirág és a téltemető a fagyos hórétegek alatt, a korhadó lomtakaró melegében nő. Míg a rügyfakadásra várunk, arcunkra mosoly húzódik, ahogy a hangosan csiripelő madarak készülődését hallgatjuk. A vizet általában kék színnel szimbolizáljuk. És tény, hogy ilyenkor a kék minden árnyalatával találkozunk: a sötétkéktől egészen a halvány jégszínű kékig. Gondoljunk csak a fakérgekre vagy a vizek felszínére! Vegyük észre a csendes tavak felszínét, a hideg földek rögös mocsárszínét, ahogy a fagyos, hóval telt levegő csendbe burkolja a tájat megfagyasztva a víz felszínét. Tél, csend, nyugalom, mozdulatlanság, kékség, hűvösség…. minden áll és vár. De a természet igazából nem áll, csak megpihen. A vízről regél: és valóban, a víz minden formájában körülöttünk leng; legyen az hó, fagy, eső, köd vagy nyirkosság, víz és víz mindenhol. Persze Föld Anyának minden oka megvan rá, hogy ennyi vízzel árassza el világunkat! A víznek ezen nagy koncentrációja lesz a tavaszi újjászületésnek, a növekedésnek a forrása. E nélkül a túlzott nedvesség nélkül Földünk teste, a talaj, és persze a mi testünk is, kiszáradna a tavaszi meleg napsugarak hatására. A Kapha időszak a vízgyűjtés időszaka, felkészülés az újjászületésre, megújulásra, a fiatalos, tavaszi energiák kibontakoztatására! A Természet öt eleme – az Ájúrvéda és a Jóga ősi hagyománya szerint – az év során a következő sorrendben követi egymást: Éter – Tűz – Föld – Levegő – Víz. A tél eleme a VÍZ. Az Ájúrvéda hagyománya szerint a víz elem a VESE és a HÚGYHÓLYAG működését szabályozza, folyadékháztartásunkért felelős. A víz elem ’belső világunkról’ is mesél – feltárja testünk, lelkünk legmélyebb energiáit. Víz nélkül nincs egyensúly! Elménk tüze víz nélkül agresszívvé tesz minket; kiszárít és felgyújt mindent maga körül. Víz nélkül a túlgondolkodás áldozatai leszünk. Elsorvadunk, elszáradunk túlmérlegelve dolgainkat. Ugyanakkor ha elegendő és tiszta minőségű víz van bennünk, belső nyugalmunk megingathatatlanná válik, érzelmeink szabadon áramolva összetartanak, leföldelnek és szeretetre, kedvességre ösztönöznek. A Víz elem kiegyensúlyozásával juthatunk hozzá legbelső lényünk esszenciájához, s innen meríthetünk erőt az előttünk álló Új Év feladatainak megértéséhez és kidolgozásához. Érzelmeink képlékenyek, mint a víz. A hosszú téli éjszakák gyakran szembesítenek bennünket legsötétebb harcainkkal. Elménk belső vetítővásznán láthatatlan szellemlények keltenek bennünk nyugtalanító, félelemmel teli képzeteket. Ki ne rezzent volna még össze egy sötét délután, amint egy faág a hálószobája ablaküvegét verte? Mindannyiunk számára ismerős érzés ez. De persze félelmeink legtöbbször alaptalanok! Ha a víz elem egyensúlyban van bennünk, az elmékben csakúgy, mint a testünkben, az mindenkor mély és felbojdíthatatlan nyugalommal jár. Megálljuk helyünket az élet minden területén, mert biztos alapokon állunk. Az új helyzetektől nem félünk, hanem belső erőnkből merítve tudatosan cselekszünk. Télvíz idején kevés a fény és hideg van kint! Nyirkosság, nedvesség jár át mindent! Reggelente ha megtehetjük, nyugodtan kelhetünk kicsit később is. Nem kell kora hajnalban tettrekészen kiugrani az ágyból! Estefelé pedig próbáljunk a megszokottnál korábban ágyba kerülni! A jótékony korai alvás nyugalmat és erőt kölcsönöz a tevékeny tavasz hosszú nappalaihoz. Figyeljünk arra is, hogy testünk nem hül le túl gyorsan a nap során! Öltözzünk fel rendesen, különösen figyeljünk arra, hogy fejünk, torkunk és a derekunk, alhasunk jól be legyen takarva! Viseljünk sapkát, sálat, kesztyűt és hosszú mellényt! ☺
A FÜRDŐSZOBÁBAN Esténként dörzsöljük át kezünket, lábunkat egy kevés szezámolajjal. Akinek reggel van több ideje, zuhanyozás előtt is teheti! Szezámolaj helyett kedvenc olajunkat is használhatjuk. Kint hideg van, és belső melegítő rendszerünk a maximumon működik. Ez pedig szárazságot eredményez a testünkben. Törekedjünk arra, hogy minden nap bedörzsöljük magunkat egy kis olajjal! Ez meggátolja, hogy a bőrünk, valamint az idegrendszerünk és beleink túlságosan kiszáradásának! Egy cseppnyi szezámolaj az orrlyukakba, fülünkbe szintén ebben segít! Gyömbér vagy fahéj teafilterrel végzett lábfürdő felmelegít, felfrissít és megnyugtat.
A KONYHÁBAN A téli időszakban mindannyian éhesebbek vagyunk és ez teljesen természetes. Emésztésünk tüze erősen ég, éhségérzetünk sokkal jobban érzékelhető. Ilyenkor sokkal több energia kell testünk melegítéséhez. Ehetünk többet, mint más évszakokban, de figyeljünk arra, hogy nem együk túl magunkat! Anyagcserénk egészséges működését segíti, ha a napot házi készítésű gyömbér teával kezdjük. Lehet ez a nap első itala! Ízesíthetjük ízlés szerint citrommal, mézzel! Jó, ha étkezések közben is melegvizet (vagy teát) kortyolgatunk! Étkezések közben is inkább forralt vizet vagy teát fogyasszunk, mint hideg vizet. Ha hajlamosak vagyunk az izzadásra, vagy inkább a telet szeretjük, mint a nyarat akkor ihatunk szobahőmérsékletű vizet is. A téli gumószöldségek, gyökérzöldségek – répa, paszternák vagy zeller– levesnek, sütve, serpenyőben elkészítve vagy csak egyszerűen dinsztelve jó választás! Ilyenkor főzhetünk nyugodtan hagymával, fokhagymával és póréhagymával. Szolgáljunk fel hozzá savanyúságot, mint pl. káposztát vagy uborkát, emésztésünket nagymértékben segíti majd. Gondoljunk a melegítő, frissítő gyógynövényekre és fűszerekre amikor ételeinket, italainkat készítjük! Nyugodtan használjuk bőségesen ízesítéskor kakukkfűvet, zsályát, római köményt, szegfűszeget, köményt, édesköményt, gyömbért, kurkumát és fahéjat! Időnként pedig rágjunk cukrozott gyömbért, ez kiváló módja annak, hogy télen gyömbért fogyasszunk. A magok és csírák nagyszerű választások tízóraira vagy uzsonnára. Főételeinket és leveseinket is kiegészíthetjük velük. A magvakat, dióféléket pár másodperces pirítással tehetjük ízletesebbé, valamint tápértékben gazdagabbá. Válasszunk kását vagy meleg reggeli gabonaételeket: a zab, árpa és búza jó téli gabonák. Akár vegetáriánus hurkát is készíthetünk! Ha fogyaztunk alkoholt, a tél jó időszak vörösvér képzésre, ételünkkel nyugodtan igyunk egy kis pohár vörösbort. Bodzabogyó, szeder, áfonya, hibiszkusz, galagonya, vadrózsa és ribizli a télen előnyben részesítendő gyümölcsök. Sötétpiros, sötétkék és sötétzöld … az ilyen színű gyógyteákat, lekvárokat és gyümölcsleveket keressük! Egy meleg tejes ital fahéjjal, szerecsendióval és kardamommal kiváló altató. A ’chai’ tea és a latte jó melegítő italok a nap folyamán. Ha szeretjük adhatunk hozzá egy kis ghít is. Egyelőre próbáljunk meg ellenálni a fogyókúrázási késztetésnek! Nem baj ha egy kicsit kikerekedtünk! A hidegben a zsír szövetréteg biztosítja a védelmet! A zsírpárnák a hóolvadással egyidőben, kis tavaszi méregtelenítéssel összekötve észrevétlenül leolvadnak majd. A tisztítás ideje a Tavasz! Nagytakarítás kint (az otthonunkban) és bent (a lelkünk otthonában)! Március közepe felé kezdhetünk majd hozzá a tudatos nagytakarításhoz! A fenti javaslatok a teljes téli időszakra irányadóak!
KAPHA DÓSA Ahogy említettük már, a tél Kapha dósa időszaka: ez a dósa a Víz és a Föld elem keveréke. S bár a víz és föld elem az egész év folyamán megfigyelhetők, mégis ilyenkor a legkönnyebb azonosulni velük. Ahogy sétálunk próbáljuk a lélegzetünkben megérezni a levegő nyirkosságtartalmát! Vagy tapintsuk ki a hajunkra telepedett köd nedvességét ahogy frizuránkat igazgatjuk! Figyeljük az ajkunkra telepedett hópehely hűvös simogatását. Ez mind-mind a víz! Ami természetesen az egész évben érzékelhető! Tavasszal, rügyfakadásakor az erőteljes növekedést figyelhetjük meg. Ősszel pedig a beérett termések, gyümölcsök és gumók learatásakor örülhetünk a teremtés víz által létrehozott formáinak. A Kapha minőség, vagy más szóval a föld és a víz elem által létrehozott érzékelhető minőségek az édes íz, az édes emberi természet, a nehéz súly, a nehézkes emberi természet, a hűvösség érzete a testünkben, a felhős gondolatok elménkben, a lassú emésztés, lassú felfogóképesség, a megfontolt emberi természet, izületeink rugalmassága, a puha érzelmekre való képességünk, bőrünk puhasága, az összetartásra való képesség, a kitartás és támogatás nyugodt ereje. A tél fő ízvilága az édes, fanyarkás, savanykás és sós. Ezekre vágyunk leginkább, hiszen ezek a kapha által létrehozott ízek. Ezek biztosítják számunkra a jóltápláltság és az elégedettség érzetét. Ahogy a tavasz közeledik más ízeket is hangsúlyozhatunk étketéseinkkor: fogyasszunk kesernyés leveleket, zsenge salátákat, és melengető, szárító fűszereket, retket, fehérrépát, tormát.
JÓGA Mozogjunk rendszeresen! Ösztönözzük magunkat arra, hogy a Kapha általa okozott nehézkességet kimozdítsuk önmagából, kimozdítsuk önmagunkból! Keringésünk nehézkessé válhat télen, így dörzsöléssel, ütögetéssel és rázogatással serkentsük testünket, lelkünket! Rendszeresen körözzünk kézfejünkkel és vállainkkal! Lábainkat emelgessük és rázzuk, hogy felmelegedjenek! Gerincünket napi rendszerességgel csavarjuk, hogy a hideg le ne rakódjon izületeinkben, csigolyáinkban! Amikor csak időnk engedi, rázzuk meg a kezeinket és a lábainkat, hogy végtagjaink nehogy begörcsöljenek és a lemerevedjenek! Az erőteljes és a ’melegítő’ hatású gyakorlás ideje ez! Ha keveset is, de próbáljunk meg mindennap gyakorolni, még a 10 perc is sokat segít ilyenkor! Áramoljunk, hogy a föld és a víz elem által előidézett stagnálást megtörjön! Próbáljunk meg úgy átmozdulni az egyik pózból a másikba, hogy az elménk közben megtartja puha, szeretet-teljes minőségét! Figyeljünk légzésünk minőségére egész gyakorlásunk alatt! Mélyen és nyugodtan szívjuk a levegőt, úgy mintha legjobb barátunkkal sétálnánk egy nyugodt, langyos kora estén a parkban. Keressük és élvezzük a társaságát! Gyakoroljunk addig, amíg jól izzadni nem kezdünk! A Kapha nedves minőségét a gyakorlás által keltett tűz képes felszárítani, elpárologtatni! Figyeljünk arra, hogy ne szájon át lélegezzünk! A jóga úgy tartja, hogy ’A szájunk azért van, hogy együnk, az orrunk pedig azért, hogy lélegezzünk!’ Melegítsük fel magunkat, hogy ellensúlyozzuk a hideget! Csavarjunk, hogy feléledjünk, csípőnkkel kőrözzünk, hogy élettel teljünk! Akár az autóban, akár az irodai széken is csinálhatjuk éppen, ha nem jutunk el jógaórára! Figyeljünk a légzésünkre, és ahogy fordulunk, mindig lélegezzünk ki! Csináljuk rendszeresen, minden nap! Állítsd a feje tetejére világod! Gyakorold a fordított testhelyzetek valamelyikét! Ezek segítik elengedni a rosszul rögzült szokásokat! Az alábbiak közül bármelyik jó lehet, de próbálj meg napi rendszerességre törekedni! Vállállás, fejen állás, nyújtott terpesztett lábbal előrehajlás (Prasarita Padottanasana I), vagy a lefelé néző kutyapóz, ha az előzőek egyikét sem csináljuk! Gyakorolj hátrahajolni! A sok otthonléttől és téli hidegtől gerincünk könnyen lemerevedhet. Gerincünk rugalmasságát gyorsan rendbeszedhetjük a következőkkel: halpóz, sáskapóz, kobrapóz, híd, vagy tevepóz. Próbáljunk rendszeresen hangot adni érzéseinknek, gondolatainknak! Törjük meg a dermesztő csendet… ha már kialakult! Érzelmeinknek jó kifejezési formája az éneklés. Elménk tisztításának legjobb módja a mantrázás. Hallgassunk szép, felemelő zenéket! A téli, kényelmes beszélgetések, együtt-létek jó alkalmat biztosítanak érzelmeink verbalizálására. Jógagyakorlásunkban (is) a kilégzésünkkel fejezzük ki magunkat, figyeljünk a helyes légzésre! Érezzünk bele abba, ahogyan lélegzünk! Tartsuk fenn a kapcsolatot szívünk, elménk és érzékszerveink között! Ha beszélünk, éneklünk, szóljon az a szívünkből! Gyakoroljuk nap, mint nap! Kezdetnek akár egy perc is elegendő! Engedd, hogy légzéseddel eggyé válj! A hulla-pózra (Savászana) mindig hagyj idő! Engedj legalább 5 perc nyugalmat magadnak, csak pihenj a hátadon fekve! Érezd a talajt, figyeld a sötétséget, keresd a teljességet, vedd észre az ürességet, a csendet, a puhaságot! Földelj és ürülj ki teljesen! Mantrázhatsz is magadban, ha szereted, vagy attól tartasz, hogy elalszol!   Írta: Mark Baverstock (Ájúrvédikus orvos), Szentgyörgy Andrea (Integrál jógaoktató) Fordította: Árva Bea (jóga gyakorló)
Share This