+36 20 421 8464 info@jogadarshan.hu

Portré: Fenyvesi Judit

Fenyvesi Judit oktatónk 2017. július 8-án sikeres ‘Introductory 2.’ szintű gyakorlati vizsgát tett a IV. Magyar Iyengar Jóga Oktatóképzőn, és ezzel hivatalosan is okleveles Iyengar jóga oktató lett. A 3 éves alapképzésről, megéléseiről és céljairól kérdeztük Juditot.

D: Hogyan ismerkedtél meg a jógával?  

F.J.: 13 éve, az egyetemen lehetett választani jógaórát a testnevelési tantárgy keretein belül. Kíváncsi voltam rá, ezért jelentkeztem. Szerencsém volt, mert pont egy Iyengar jógaoktató tartotta az órákat, ezért egyből ezt a metódust ismertem meg. A sok rajzasztal feletti görnyedéstől és a gerincferdülésemtől akkoriban folyamatosan fájt a hátam, és a jóga nagyon sokat javított az állapotomon. És valamit ezen túl is adott, bár nem tudtam volna megfogalmazni, hogy mit, de mégis folyamatosan jártam órára az egyetem után.  

D: Mi vezetett el oda, hogy oktatóvá válj?  

F.J.: Az évek során fokozatosan beépült a mindennapjaimba a gyakorlás, és ezzel önmagamban (és nem csak a fizikai testemben) is mindig felfedeztem valami újat. Rendszeressé vált az aha-élmény, és ezek a pillanatnyi megértések tovább inspiráltak a fejlődésben. Aztán egyszer csak jobban meg akartam érteni a metódust, mint rendszert, ezért 2014-ben jelentkeztem a hároméves Iyengar Jóga Oktatóképzőre, ahol kiderült, hogy az Iyengar-jógában a tanítás metódusa is éppoly izgalmas, mint a gyakorlás. E mellett vágyat éreztem arra, hogy továbbadjam azokat a tapasztalataimat, amik hiánypótló módon segítettek nekem megtalálni a helyes irányokat a testemben és az életemben.  

D: Miért pont az Iyengar irányzatot választottad?  

F.J.: Nem kellett választanom. Egyszerűen rátaláltam, és működött. Kezdetben azt éreztem, hogy ez nekem KELL. Később feltárultak előttem a gyakorláson belüli ok-okozati viszonyok, fejlődött a testtudatom, és sikerült túljutnom az általam elképzelt határaimon. Ezek összességében élménnyé alakították a gyakorlást. Azóta újra és újra bebizonyosodik számomra, hogy mivel Iyengar mesterünk a gyakorlásról és tanításról szóló élete komplex tapasztalatait ültette át a metódusba, ezáltal minden apró részlet megalapozott, értelme és jelentős hatása van. Ezen túl az Iyengar-jóga nem csak az ászanákról szól. Mélyebb rétegei segítenek tisztábban látni magamat a világban, és a világot magamban.  

D: Volt-e mélypont a 3 éves képzés alatt?  

F.J.: A második év végén volt egy belső vizsgánk, ahol azt az instrukciót kaptam tanáraimtól, hogy merjem megmutatni magam a tanári matracon. A lecke fel volt tehát adva, mert ez tényleg „nem árt” a tanításhoz, viszont akarással nem lehet létrehozni. Aztán ahogy egyre több tapasztalatot szereztem a tanításban, egy idő után automatikusan létrejött, megtaláltam a saját hangom. Az ebből adódó felszabadultságérzés és magabiztosság pedig visszahat az egész életemre, és ott is fejlődést generál. Csodálatos, ahogy összefonódnak a dolgok, és végül minden értelmet nyer.  

D: Milyen élmény volt az oktatói vizsga?  

 

F.J.: Nagyon vártam már, hogy pontot tegyen az intenzív fejlődési folyamatra, és a megmérettetési teher lekerüljön a vállamról. Ugyanakkor kíváncsi voltam a személyes értékelésre, hogy lássam az új célokat. Ami nagy élmény volt a vizsga környékén, az az oktatóképzős csoportunkban kialakult elfogadó, segítőkész, támogató és együttműködő közösségi erő megélése.  

D: Hogyan változott a gyakorlásod, amióta letetted az oktatói vizsgát?

 

F.J.: Rendszeresebb és elmélyültebb lett az otthoni gyakorlásom, ami segít megtalálni magamban a belső csendemet. Annál nincs jobb érzés, mikor közel kerülök a saját lényegemhez, csak figyelem gyakorlás közben a testem (és az elmém) és érzékelek, ilyenkor elhalványul a külvilág és kijutok a mindennapos teendők és problémák mókuskerekéből.  

D: Számodra mi a legizgalmasabb a tanításban?  

Minden óra tartogat meglepetéseket a tanítványok különbözősége okán, ezért rugalmasságra és koncentrált jelenlétre van szükség, és elég sok kreativitásra és elfogadásra. Ezekben a szituációkban sokat tanulok nemcsak a fizikai testről, hanem az emberekről és magamról is. Jó érzés, hogy segíteni tudom őket abban, hogy felfedezzék a testükben rejlő lehetőségeket, megtapasztalják a kitartást és a fejlődést.  

D: Civilben mivel foglalkozol?  

F.J.: Építészmérnök vagyok, egy kis létszámú tervezőirodában dolgozom főállásban.  

D: Jut-e időd a jóga és munkád mellett másra? Mivel foglalkozol szívesen?  

F.J.: Nem igazán jut időm. Egyrészt ezt választottam, másrészt elég érdekes ahhoz, hogy ne sok minden hiányozzon. A jóga számos dolgot kiszorított az életemből, amivel eddig „szórakoztattam” magam. Ebben a világban nehéz megtalálni az egyensúlyt az élet különböző területei között, hogy egyik se menjen a másik rovására. Ez is egy tanulási folyamat számomra. Arra törekszem, hogy megtartsam a fontos részeket, és elengedjem a feleslegest.

D: Honnan merítesz inspirációt?  

F.J.: A tanáraimtól, mert hihetetlen kitartással fejlesztik magukat, és a legnagyobb elszántsággal tanítanak. Soha nem látom rajtuk, hogy belefásultak volna. Aztán az oktatótársaimtól, akiken látom a lelkesedést, az adás örömét, és a fejlődést.  Örömmel tölt el, hogy látom a tanítványaimon a megértést és inspirál, hogy a következő órán hogyan tudom továbbvinni őket, és elvezetni újabb felfedezésekhez. 

D: Namaste, sok-sok felfedezést és gyakorlást kívánunk!  

Gyakorolhatsz is Judittal

Nincs találat

A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.

Share This