A jóga mindíg ott volt, van és lesz az életemben, eleinte csak röpke pillanatok jelezték jelenlétét, majd a kisebb nagyobb ráeszmélések során vált egyre tisztábbá a felismerés. Hangsúlyozom, tisztábbá, hiszen bár jelen vagyok a jógában, sokszor a villódzó fények elkápráztatják a szemet, s ilyenkor az ember nem ura önmagának. A cél jelen lenni tiszta önismerettel.

Kaczvinszky Józseftől idézve: “A jóga a megismerés útja. Aki csak egyetlen lépést is tett rajta, azt többé nem bocsátja el. Kerülőutakon járhat az ember, számtalanszor eltévedhet a cselekedetek és a sors útvesztőiben, mégis visszatalál a világossághoz…Ezért a jóga útján megtett egyetlen lépés sem vész kárba!”

Az Iyengar jógával 2003 májusában találkoztam először, igaz akkor még csak könyv formájában, így az ezt követő próbálkozásom nem nevezhető a leghitelesebb gyakorlásnak. ???? 2005 tavaszától azonban már testközelből ízlelgethettem a metódust. Majd 2006. július – 2009. júliusig elvégeztem a magyarországi tanárképző iskolát megannyi inspiráló tanár útmutatásával. 2011 nyarán eljutottam Pune-ba, az Iyengar jóga bölcsőjébe, ahol Guruji jelenléte mellett tapasztalhattam meg a „hamisítatlan” egyszerűséget, mélységet, melegséget…